Egyházközségeink
Ambrózfalva-Csanádalberti-Pitvarosi Evangélikus Egyházközség

Ambrózfalvát 1843-ban alapították, 1850-ben vált anyaegyházzá. Templomát 1862 - 1864 között építették. Leányegyháza, Csanádalberti, 1844-ben épült újra, ekkor alakult az evangélikus gyülekezet is. Temploma 1882-re készült el. Pitvaros 1816-ban alakult, többségében szlovákok lakják. Az evangélikusok 1836-ban önállósultak. Templomuk 1881-82-ben épült. 1947-ben 2000 szlovák evangélikus vándorolt Szlovákiába. A kitelepítés ütötte seb aligha gyógyítható be a gyülekezetben. Egy óriási templom és egy pici, de lelkes és öntudatos gyülekezet a maradvány. Itt is döntő lesz a jövőben, hogy mennyire költöznek el a fiatalok, vagy mennyire maradnak. Jelenleg öröm, hogy hittanosok is vannak.

1769-től 1780-ig pedig tótkomlósi pap volt Wallaszky Pál művelődéstörténész, aki Kölcsey Ferenc szerint "korának és századának kitűnő tudósa" volt. Az 1791-es pesti zsinat határozatának értelmében a Pest-Békési Egyházmegyéből kivált a Békés-Bánáti, amelynek első esperese Szimonidesz János orosházi lelkész volt. 1802-ben az egyházmegye létrehozta a mezőberényi evangélikus esperességi gimnáziumot, ami 1834-ben Szarvasra költözött. 1836-ban kettévált a megnövekedett lélekszámú Békés-Bánáti Esperesség. A Békési Esperességhez csatolták a Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén fekvő egyházközségeket. 1860-tól 1872-ig bányakerületi püspök volt az orosházi születésű Székács József pesti lelkész, akinek utódjául választották a békéscsabai dr. Szeberényi Gusztávot, s ezzel Békéscsaba is püspöki székhellyé vált.

A társult egyházközség jelenleg az élet halvány jeleit mutatja. Újra van hittan, rendszeres istentisztelet, lelkészi szolgálat. A szolgálatokat helyettes lelkész végzi. Egy önállóan beiktatott parókus lelkész állásának megteremtéséhez nincsenek meg a feltételek.

Szórványok: Battonya, Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy, Nagyér, Nagylak.

Csabacsűdi Evangélikus Egyházközség

1927-ben alakult az egyházközség, templomát 1952-re építették fel.

A gyülekezet tagjai bíznak abban, hogy az egyháztagok száma a jövőben gyarapodni fog. A gyülekezet jó kapcsolatokat ápol az itt élő más felekezetekkel is. Az évente tartott közös istentiszteleti alkalmak meghitt ökumenikus szellemben zajlanak le.

Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség

1796-ban vált önálló egyházközséggé, az evangélikus templomot 1844-ben szentelték fel. Szórvány: Mártély és Székkutas.

Nagy lendületű gyülekezet, amely szép jövő elé néz. Sok gyülekezeti alkalmat tartanak hétköznapokon.

Nagybánhegyes-Magyarbánhegyesi Evangélikus Egyházközség

Nagybánhegyes 1857-ben vált önálló gyülekezetté, temploma 1895-re készült el (tervezte Krim József nagylaki építész). Társegyháza Magyarbánhegyes, amely 1941-ben missziói egyházközséggé alakult. Temploma 1949-ben készült el.

Kevesen vannak, de nagyon igénylik a rendszeres istentiszteletet. A gyülekezet jövője olyan, mint vidéken a magyar társadalom jövője. Lelkésze szorgalmasan gondozza a gyülekezetek maradékát.

Szórvány: Mezőkovácsháza és Végegyháza.

Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus Egyházközség

Nagyszénás települést 1818-ban hívták életre. Az evangélikusok az orosházi egyházközség filiájaként szerepelnek egészen 1895-ig. 1896-tól váltak önállóvá, templomukat 1900-ban szentelték fel.

A jelen helyzet bizakod ásra ad okot, a gyarapodás, erősö dés számos jele látható, így min den nehézség ellenére is biztató a jövő. Több diák jár be az orosházi evangélikus iskolába, ami szintén jó jelzés.

Gádoros falu 1876-ban alakult Bánfalva néven, az evangélikusokat az orosházi lelkészek gon dozták, 1844-től vált önálló egyházközséggé. 1888-ban épült fel a mai templom. 1980-tól a nagyszénási gyülekezet társegyházává lett. Sajnos az elárvulás évtize dekkel ezelőtt megkez dő dött. Gádoros szolgálhat a temetőjében ama ritkasággal is, hogy a kereszt (vagy keresztény jelképek) helyett vörös csillagos sírok is vannak. A templom nagy, a gyülekezet már picike. Szórványa Eperjes.

Orosházi Evangélikus Egyházközség

1744. április 24-én alapították a települést és az egyházközséget is evangélikus vallású magyarok. A templom tornyát 1777-ben, a kelet-nyugati főhajót 1786-ban, a déli toldalékot 1830-ban építették.

1992-től indult a Hajnal Evangélikus Óvoda, 1996-tól az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium.

Kapcsolódó intézmény az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltára.

Orosházi Harangszó néven jelentetik meg gyülekezeti újságjukat, amely az egyházmegye legjelentősebb egyházi sajtókiadványa.

A gyülekezetnek újra kell erősödnie. Erre is megvan a reménység, egyrészt a jól működő intézmények miatt, másrészt a tu datosabb gyülekezeti munka következtében. Hatalmas emberi tartalékokat kell kiaknázni.

Leányegyházak: Csaná dapáca, Kardoskút-Rákóczitelep-Szentetornya.

Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség

1861-től követhető nyomon az evangélikusság. Kezdetben az orosháziak leányegyháza, majd 1896-tól anyagyülekezetté vált. 1913-ban szentelték fel templomát.

Érdekes lelki képlettel rendelkező közösség. A templomba járás általánosan nem jellemző,de ugyanakkor a társadalmi temetést nem ismerik, azaz bizonyos értelemben mégis ragaszko dnak a valláshoz.

Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség

1722-től, a város alapításától van hírünk az evangélikusokról. A Tessedik Sámuel által épített templom 1786-88 között készült el.

Az egyházközség 2000-től indította el a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodát.

A gyülekezet működteti a már említett Ótemplomi Szeretetszolgálatot, amely mellett meg kell említeni a város vonzáskörzetében működő Középhalmi Misszió nevű alkoholmentő szakszolgálatot is.

Tessedikkel a XXI. Századik Esély Népfőiskola néven indították el népfőiskolájukat (ld. fentebb).

Hozzájuk kapcsolódik az evangélikus egyházközség levéltára.

A gyülekezetben komoly fizikai és lelki építkezés folyik, amely nagyon szép és biztató jövőt vetít előre.

Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség

Az 1800-as évek közepén az ótemplom kicsinek bizonyult, és mivel a magyar kisebbség is vágyódott istentiszteletre, 1897-ben felszentelték az újtemplomot, melyet Francsek Imre tervezett. A Déli Egyházkerület létrehozása után 1953-ban kettéválasztották a szarvasi evangélikus gyülekezetet, és ekkor jött létre az újtemplomi egyházközség.

Három szeretetotthont tartanak fent (Betánia, Immánuel, Újtemplomi). 2006-ban indították a Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskolát már meglévő óvo dájuk mellett.

Leányegyházak: Kardos és Örménykút.

A gyülekezet sok megpróbáltatáson ment, és megy ma is keresztül. Sajnos nem kevesen kiváltak a gyülekezetből. A gyógyulásra azonban min dig van remény: a jelenleg tapasztalható csend már talán a béke és a gyógyulás jele.

Szentesi Evangélikus Egyházközség

1791-től az orosházi evangélikusok fíliája, 1823-tól anyaegyház. Templomát 1905-ben építették (Francsek Imre tervezte).

A gyülekezet temploma megújult. Reméljük, egyszer majdlelki ébredés is bekövetkezik. Jelenleg szerény létszámú, de lelkes kis közösség hordozza a gyülekezet terheit.

Leánygyülekezete Nagymágocs.

Szórványok: Árpádhalma, Csanytelek, Csépa, Csongrádderekegyház, Fábiánsebestyén, Felgyő, Midszent, Nagytőke, Szegvár, Tiszavacs, Tömörkény.

Csak Nagymágocson és Csépán vannak még istentiszteletek bizonyos ren dszerességgel, vagyis ahol régen parókiák álltak önálló lelkészekkel. A többi helyen alkalmanként tartanak istentiszteleteket.

Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközség

Az 1800-as évek elejétől Szarvas fíliája, 1817-től anyagyülekezet, 1860-ban avatták fel mai templomukat. Tiszaföl dvár-Ószőlőben 1937-ben második templomot emeltek.

Szórványok: Cibakháza, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyér, Öcsöd, Rákóczifalu, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Vezseny.

A hajdan két templommal is rendelkező gyülekezet mára elfogyott. Tűnődni lehet az összezsugorodás felett.

Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség

1746-ban alakult a település és az evangélikus egyházközség is. Templomát 1795-ben szentelték fel.

A tótkomlósi gyülekezet Evangélikus Egyházi Óvodát és Evangélikus Egyházi Szeretetotthont is működtet.

Leányegyház: Mezőhegyes. Szórványok: Békéssámson és Kaszaper.

Nagy múltú, szlovák gyülekezet. A sok megpróbáltatáson átment közösségben újra érezhető a megújulás, a feléle dés reménysége. A biztató jelek közé tartozik a hittanosok számának, az ifjúsági gyülekezet létszámának jelentős növeke dése. A gyülekezet életét lelkes, buzgó tagok igyekeznek segíteni.